2019. szeptember 7., szombat

Németország, Passau, SzG3


A nyaralás utolsó német állomása. Az Inn felől jövet bementünk a belvárosba autóval, hogy ne kelljen sokat gyalogolni. Itt megint szembesültem azzal, hogy szinte minden utca elejére ki van téve a behajtani tilos tábla, de sok német azért bemegy a belvárosba. Valószínűleg az ott lakók kapnak behajtási engedélyt, másoknak tilos (ezzel csak az a probléma, hogy gyakorlatilag minden utca sétáló utca a belvárosban és ott kell a behajtási engedéllyel rendelkező kocsik elől ugrálni). A legjobb parkoló szerintem a Schanzlbrücke kétoldali felhajtója alatt található (a felhajtók párhuzamosak a Dunával), valamint a kocsik zöme árnyékban van, ami nyáron azért nem megvetendő. Ha jól emlékszem, itt is 1 Euró/óra volt a parkolási díj. (2019) 
A parkolóból kijövet azonnal bevetettük magunkat a belvárosba. Sajnos a Szent István dómot éppen tatarozták (meg sok egyebet - rengeteg pénzük van erre (is)), így azt nem tudtuk megnézni kívülről. Később kimentünk az Inn felőli oldalra és ott sétáltunk végig a félsziget csúcsáig (ezt múltkor nem tudtam megtenni, nem volt annyi időm). A város felől nézve jobbról az Inn, balról a Duna folyt el mellettünk. A harmadik folyó, az Ilz, a Duna túloldalán ömlött a folyóba. Az ott található Burg Unterhaus sajnos nem látogatható, magántulajdonban van. Passau szerintem az egyik legszebb fekvésű német város, ha valaki erre jár, nem szabad kihagyni. A sok folyó pedig még szimpatikusabbnak teszi a számomra, mivel erősen vízkedvelő vagyok, meg a család is. 
Passaut elhagyva még megszálltunk Bad Griesbachban, majd a 10. napon elindultunk hazafelé. 

beszámoló fotóalbuma ITT látható!

Vissza a főoldalra (katalógus)



 A Duna



 Veste Oberhaus
A Duna 



Az Inn 
 Az Inn
 Schaiblingturm
Burg Unterhaus 
a túra végpontja (jobbra az Inn, balra a Duna folyik)(Dreiflüsseeck)
Bürgerliches Waisenhaus

 Veste Oberhaus
 A Duna
 a Duna

Vissza a főoldalra (katalógus)

2019. szeptember 3., kedd

Németország, Bad Griesbach - Therme, SzG3


Először is a hely nevét kell tisztázni. Maga a község a Bad Griesbach im Rottal nevet viseli. A tőle teljesen elkülönült nyaralóközpont pedig Bad Griesbach - Therme névre hallgat. A 70-es években találtak itt termálvizet és akkor építették ki a szálloda komplexumot. Nagyjából egységes a stílusa, nekem nem nagyon tetszett, olyan szocreál hatású, bár itt is tetten lehet érni a nyugalmat, tisztaságot és a csendet, ami nagyon fontos a jó közérzethez. Ide úgy kerültünk, hogy Passau után kellett még egy szállás hazafelé + Passau környékén nem volt sok szálláshely, azok is drágák voltak. Így jött képbe ez a hely. Az árával nem is volt baj, csak néhány dologra azonban figyelni kell. Mi a Booking.com-on foglalunk és amikor kinyomtattam a foglalást, láttam, hogy 17:30-ra a szálláshoz kell érni. Miután ez az utolsó előtti napunk volt, viszonylag lazára szerveztem a programot, de különböző forgalmi problémák ellenére éppen hogy beestünk időre. Amint kiderült, jól is tettük. Ugyanis a mi szállodánk apartmanház volt, ahol 17:30 után már nincs recepció. Gondolom valahogy megoldották volna a kulcs átvételét, de nem tudom, hogy hogyan. Ráadásul a szállodakomplexum területére nem lehet autóval behajtani, így először gyalog kellett a szállásunkat megkeresni. Ez kb. negyed óra alatt megtörtént. Ez után azt az információt kaptam, hogy az autóval a mélygarázsba kell bemenni, mert csak ott lehet parkolni (a szálló vendégek részére természetesen ingyen). Ezt viszont nagyon jól megoldották, mert úgy láttam, hogy az egész terület alá van garázsolva (saját szó-találmány) és ahogy lehajtottunk, a kék csíkot kellett követni, ami a mennyezetre volt felfestve. A mi mélygarázsunk 4 szállodát szolgált ki és így értelemszerűen 4 féle színes csík húzódott a mennyezeten. A kulcson volt egy fém chip-szerű fityegő, ezt kellett a sorompó melletti oszlopba bedugni és már nyílt is a sorompó (kifelé menet a sorompó automatikusan kinyílik). A mélygarázsból a lift pont a mi szobánk alá vitt és így könnyű volt a csomagokat felvinni (ráadásul készültünk az egynapos szállásra és nagyon kevés csomagot kellett felvinni). A kulcs minden közösségi ajtót nyitott + a mi szobánkét. Nagyon kényelmes szoba volt és itt is kaptunk egy kis konyhát hűtőszekrénnyel. A legérdekesebb az volt, hogy a szállodához tartozó jó nagy füves kertben, ahová közvetlenül nyílt a szobánk, kis törpenyulak legeltek és futkároztak. Az unokám gyorsan eldöntötte, hogy megpróbálja becserkészi a nyulakat, de ezek valószínűleg nem voltak teljesen szelídek, mivel 5 m-nél közelebb nem jutott hozzájuk, viszont jól szórakozott. Másnap, amikor elmentünk, én még nem tudtam, hogy kifelé nem kell a kulcs, mert a sorompó automatikusan kinyílik (ezért is írtam le), így le kellett parkolnom és gyalog visszavittem a recepcióra a kulcsot.
Ez a hely nem a szépsége miatt jó, de ha valaki egy hosszabb időt el akar tölteni strandolással, pihenéssel, valamint a környéken több látnivalóval, annak nagyon jó. Csak tájékoztatásul. A szoba 1 éjszakára 3 főre, mélygarázzsal, adókkal, reggelivel 72 Euró volt (2019). 

beszámoló fotóalbuma ITT látható!

Vissza a főoldalra (katalógus)









Ökumenisches Zentrum Emmauskirche



 Wohlfühl-Therme

Wohlfühl-Therme
 Wohlfühl-Therme
 Wohlfühl-Therme
a törpenyulak (alig látszanak ki a fűből)

Vissza a főoldalra (katalógus)

2019. szeptember 2., hétfő

Németország, Burghausen, SzG3


8. nap, 2. helyszín:

Már korábban többször jártam erre és az alpokbeli nyaralásunkat kihasználva Passau felé menet megmutattam a feleségemnek és az unokámnak ezt a helyet. Szó szerint a határra, pontosabban a határfolyóra (Salzach) tapad. Letettük a kocsit a főtéren (másfél óra ingyenes parkolás) és mivel már ismertem a helyet, tudtam melyik kapualj alatt kell bemenni, hogy a várva menő gyalogutat megtaláljuk. Mielőtt a városban értünk volna ismét esett az eső, de mire leparkoltunk kisütött a nap. A korábbi látogatásaim alatt egyszer sem sütött a nap, sőt elsőre esett az eső, így nagyon megörültem a jó időnek. Első látásra eléggé magasra kell felmenni, de ha már felértünk, akkor láthatjuk, hogy még a templomtorony teteje is magasabban van mint mi. Néhány új dolog is látható volt ahhoz képest amikor utoljára itt jártam. A legutolsó és legnagyobb várrész most körüljárható (ez a Zwinger), a várban egy kis ajtón kell átmenni. Viszont a túlsó végén nem lehet kimenni, így vissza kell jönni (ami azért nem olyan nagy baj). Mivel a vár gyakorlatilag vízszintes, könnyű bejárni, a túlsó végén van egy parkoló, ami szintben van, így akár tolószékkel is bejárható. Már korábban írtam erről a helyről egy hosszabb beszámolót, ott a konkrét leírás elolvasható. Lényeg az, hogy jó időt fogtunk ki, tettünk egy jó nagy sétát a várban és a városban és jól éreztük magunkat. Amúgy Burghausen nagyon híres a jazz fesztiváljáról és az egyik utcája a jazz hírességek utcája, ahol nagyon sok jazz hírességnek van táblája az útpályában elhelyezve. Ez után elindultunk a következő szállásunkra, ami ide kb. 15 km-re volt. Ezt most azért írom le itt, mivel erről nem írtam beszámolót és a GPS-ben itt nagyot csalódtam. A szállásunk a Kirchdorf am Inn nevű hely Seibersdorf nevű településrészében volt (pontos cím betáplálva). Ahhoz képest hogy Kirchdorf mekkora település (32 km2, 5300 fő lakosság, 22 településrésszel), egyetlen utcát sem ismert fel, nemhogy a miénket. Végül találomra kerestünk valakit, aki végül is egy tűzoltó volt, aki megmondta, hogy kb 6! km-t kell visszamenni Seibersdorfig és ott megtaláljuk a fogadót. Szerencsére így is lett (Kirchenwirt Seibersdorf). Nagyon kellemes szállás volt, szokatlanul egy kis konyha és hűtőszekrény is volt a szobához, a reggeli is egészen kiváló volt. De nem a GPS.

beszámoló fotóalbumITT látható!

Vissza a főoldalra (katalógus)









 Wöhrsee
 Zwinger
 Pulverturm










Vissza a főoldalra (katalógus)