Németország, Schönau am Königssee, Königssee, SzG3

4. nap 2. helyszín:

A túra 4. napja augusztus 1-re esett, ami nem volt azért teljesen véletlen (mármint hogy mit terveztem erre a napra). Minden nyári nyaralást úgy időzítünk, hogy augusztus elseje kb. a közepére essen, mivel akkor van a házassági évfordulónk. Az idei volt a 39. Így nem véletlen, hogy berchtesgadeni sóbánya (Salzbergwerk) és a Königssee erre a napra esett. Ráadásul az előző nap nem volt igazán napos, viszont ez a nap ragyogóan verőfényesre sikerült. A sóbányában ez nem igazán volt érdekes, viszont milyen lett volna a hajókázás ezen a gyönyörű tavon zuhogó esőben?

Ne de térjünk vissza a túrához. Először is egy pontosítás. A Königsse nem tartozik Berchtesgadenhez (mint ahogy ezt sokan hiszik) hanem Schönau am Königssee része. A faluba érve egy tényleg hatalmas parkolóban kell hagyni a kocsit, mivel még a falu azon részébe sem lehet autóval behajtani ami a parkoló és a tó között van. Elsétálva a Romy Schneider múzeum mellett az úton legyalogolunk a kikötő felé (el sem lehet téveszteni). Na itt jönnek érdekes dolgok (azt nem tudom, hogy csak mi fogtuk ki aznap, vagy mindig ez van). Ahogy közeledtünk a kikötő felé, már láttuk a hatalmas sort ami a pénztár felé kanyarodva eltűnt a jobb oldali ház mögött. A feleségemet és az unokámat beállítottam a sor végére azzal, hogy megnézem mi van egyáltalán. Ekkor jött a meglepetés. Három pénztár működött (balról jobbra az 1., a 2. és a 3.). A hosszú sor a 3-hoz állt. Az 1. és a 2. pénztárnál két nagyon rövid sor volt, ha arányosítani akarnánk, akkor a leghosszabb legyen mondjuk 10 egység, a 2. pénztáré 1,5 egység, az 1. pénztáré 1 egység (vagyis a hosszú sor 10x hosszabb volt mint a legrövidebb). Nem véletlenül magyarázom ilyen hosszadalmasan, ugyanis egy kicsit körülnézve megállapítottam, hogy ez a két rövid sor nem a jegyelővételeseké, stb., így beálltam az 1. pénztár sorába. Senki nem szólt és többen követték a példámat. De a hosszú sorból senki nem állt át, mindenki a falu felől jött, aki beállt hozzám. Így kb. negyed óra alatt hozzájutottam a jegyekhez. Most jön a következő tanács. A jegy megmondja, hogy melyik móló mellől indul a mi hajónk és hány órakor (hajszál pontosak!). Ezt azért fontos tudni, mivel ha elment a mi hajónk előtti hajó a mólónktól, érdemes azonnal beállni a sorba két ok miatt is. Ha süt a nap, akkor kb. 10 személy befér a móló feletti tető alá (árnyék!), és ha feljutunk a hajóra, akkor először mi választhatunk az ülések között. Ez azért fontos, mert a hajókon többféle ülés van, az első, zárt részen zömmel az ablak alatti hosszanti ülések, így pont háttal ülünk a látnivalóknak. Viszont a hajó hátuljában van mindkét oldalon 2x2 ülés, amelyek szembe vannak fordít egymással és nincsenek ablakok körülötte csak a tető, ezek viszont pompásak a nézelődésre és kitűnő a szabadon áramló szellő. A következő tanács. A hajók két helyen állnak meg: St. Bartholomä és a Salet nevű helyeken. Az első megálló a teljes hossz kb. 3/4-énél található, a második a végállomás. A kettő közötti árkülönbség csak 3,50 Euró/felnőtt (15,50 ill. 19,00 Euró - 2019). Ennek az alábbi a jelentősége. Az emberek zöme csak a St. Bartholomä-ig mennek. A kisebbik rész viszont tovább megy a Salet-ig, onnan rövid sétával el lehet jutni a Hintersee-hez (vagy még tovább Németország legmagasabb vízeséséhez). Visszafelé (figyelembe véve a jó helyek megszerzésének a lehetőségét a hajók hátsó részén) gyakran megtelnek a kis hajók és bár kikötnek St. Bartolomä-nál, ott nem tudnak már mások felszállni. Onnan viszont csak úgy lehet visszatérni a kiindulási kikötőbe, hogy be kell állni egy sorba (ahogy jöttünk visszafelé, nem láttuk a végét a hajóból) és bár valószínűsíthetően küldenek olyan hajókat is amelyek direkt innen visznek vissza embereket, sokkal nehezebb a visszajutás, mint a Salet-től. Arról meg nem is beszélve, hogy a Hintersee és környéke is csodálatos, szerintem nem szabad kihagyni.
A videóról: ez a leghosszabb, amit csináltam, van benne egy rész, ami majdnem két perc hosszú, de így kapjuk vissza a legszebb visszhangot, amit (legalább is én) eddig hallottam. St. Bartholomä előtt a kapitány kikapcsolja a hajó motorját és egy kürtön lejátszik egy kis dallamot, ütemekre bontva. Pont annyi szünet van közöttük, hogy a visszhang pontosan visszaér a következő ütemig. A teljes produkciót felvettem.
Egy utolsó javaslat: a legjobb hétfőtől csütörtökig beiktatni a programba, így is elég sokan voltak, még elképzelni sem tudom, hogy egy szép hétvégén mennyien lehetnek!
Más jó javaslatom nincs kivéve ezt:
ami a hajókázást és a kirándulásokat illeti, egyszerűen meg kell csinálni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Németország legszebb tava!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

A beszámoló fotóalbuma ITT látható!